Gyermek-sikoly
Túl kényes ahhoz, hogy értsed?
Neked mindig rosszabb,
Mindig nehezebb,
Mindig jobb vagy;

Mindig elfoglal,
hogy az elfoglaltság
Elfogult
Látszat-foglyaként
Fojtogasson
A feleslegesen elfojtott,
Fáradt fájdalom.

Tudom-tudom,
tudom én hogy
most épp
nem alkalmas.
Megyek is.
Mindegy már,
csak egy kis
szeretetre vágytam.
Bocsánat!

Nézz a szemembe!
Szeretlek!
Nem vágyom már
Másra én sem,
Kis szobámba
Lépve szépen,
Szeretetnek
Szelíd szárnya
Szisszenjen a széllel.

Vegyél észre, kérlek!
Kicsi vagyok,
védtelen és félek!
Egyszer ennek,
S mindennek
Mindörökre vége.
S mire emlékezel?

Herczeg Enikő