Ki törődik az apákkal?
Komoly sztereotípiáink vannak arról, hogy a férfiak mocskos trógerek, akik 2 hetente sem viszik el a lurkókat, nem fizetnek utánuk gyerektartást és felszívódnak a nagyvilágba, magukra hagyva a volt feleséget és a kicsiket.Rengeteg ilyen történetet ismerek, rengeteg ilyen történetet ismersz. Sajnos.
De van egy kicsiny réteg, egészen vékonyka talán, akikkel senki sem foglalkozik:
ők a jó apukák. Tisztességesen dolgoznak, hűségben és szeretetben élnek a családjukkal, foglalkoznak és játszanak a porontyokkal, nem isznak, nem ordítanak, és nem verekednek, életüket és vérüket adják az otthon melegéért.
Velük nem törődik semmilyen szakirodalom, nem látják el őket tanácsokkal, praktikákkal, nem hallani róluk a buszon, a sajtóban, a közösségi oldalakon, csak szép csendben teszik a dolgukat.
Kevés, klasszikus értelemben vett jó apát ismerek.
Egyikük így nyilatkozott: "Tudod, néha arra gondolok, valami természeti törzsben kéne élni. Együtt, egész nap. Én elmennék pár órát vadászni a férfiakkal, addig az asszony a többi anyukával és gyerekkel otthon lehetne, aztán hazajönnék és élveznénk egymás társaságát, egységet alkotnánk."
Manapság úgy fest, lazulnak a családi kötelékek, az asszony jogosan panaszkodik, mert törődést igényel. A férj is ki-ki tekintget, mert monoton minden nap, a gyerekek nyomkodják a mobilt és órákon keresztül nézik a tévét, mert addig is csendben vannak, szóval szétcsúszik az egész.
Vannak még olyan apák, akiknek érző szív dobog a mellkasukban, akik normális értékrenddel vannak megáldva és akikről nem beszél senki. Értük szólt ez a poszt, hogy róluk is tudjunk, igenis léteznek, nem kitalált karakterek, szeretnek, szenvednek, dolgoznak és szomorúak.
Oszd meg ezt az írást bátran, ha legalább 1 szuperaput ismersz.
Bihari Viktória írása
Forrás: https://www.facebook.com/bihari.viktoria.3/posts/10204962366120953
Az eredeti írást rövidítve, szerkesztve közöljük.