Pocsolya

Az élet igazságtalan, tudom.
Rossznak mindig jó jut,
S a jónak mindig rosszt ad.
Förtelmes, rémes teremtménye
A gonoszságnak a világ pocsolya-sara.

Beleléptél, benne vagy, félsz:
Nincs kiút és nincs reménység.
Eltaposnak, ha jó, szelíd vagy...
Ha embered is szelíd lenne,
Elvesznél a portengerben.

Szétropog a csontod
Óriások kövér, zsíros,
Kín-vigyorgó lépte alatt.
Csak a remény maradt.

Élsz még, tudod.
Az meg nem hal, míg fel nem adtad.
Ne add fel soha!
(Herczeg Enikő)